A kulcs

Volt egyszer egy kisfiú, mindenki csak "Túró Rudi"-nak hívta, de az igazi neve Dániel volt. Ez a fiú arról volt híres, hogy sehova sem ért oda időben, mindig elkésett, mindig otthon hagyott valamit, (például a matek tankönyvét, vagy valamelyik füzetét, tankönyvét, vagy a tolltartóját, volt, amikor a tesi cuccát hagyta otthon, sőt ezek nagyon gyakran fordultak elő) ami az iskolába kellett, nemcsak erről volt híres, hanem arról is, hogy mindig elvesztett valamit, ami értékes, fontos, vagy létszükséges volt környezete és a számára is, bár az elvesztett dolgok, tárgyak általában előkerültek pár napon, vagy pár héten belül. Dani nem volt megbízható fiú, ha be kellett valamit hozni az egyik órára, nem hozta be, mert elfelejtette, hogy mit kellett volna csinálnia. Dani, tehát egy trehány, szanaszét szórt gyerek volt, de kedves.
Egyszer történt, éppen az anyukája munkahelyén, a kórházban várta az anyukáját iskola után. Péntek volt, fél 1 körül lehetett. Dani anyukája megígérte, hogy elmennek a vidámparkba ma iskola után. Dani ült és várt, és miután anyja végzett, rábízta a kocsi kulcsot fiára, azt mondta neki, hogy menjen le és várja meg őt ott lent a kocsinál a garázsban. A fiú le is ment ott állt a kocsinál, várt egy kicsit, anyukája 10 perc múlva lent is volt. Ekkora már 1 óra volt. Anyja kérte a kocsi kulcsot, mert sietniük kellett. Dani benyúlt a zsebébe, hogy elővegye a kulcsot, de nem találta. Kereste mindenhol, a nadrágjában, a kabátjában, az ingében, még a hátizsákja egész tartalmát is kiborította a földre, de nem találta meg a kulcsot sehol. Mivel nem lett meg a kulcs, taxival kellett haza menniük.
Dani anyja nagyon mérges volt fiára. 3 hetes szobafogságot kapott, és idén nem mentek el a vidámparkba.
Dani számára ez a történet tanulságos volt, de anyukája számára inkább költséges, mert nem volt valami olcsó a kocsi "feltörése", és új kulcs készítése, meg új zár betevése a kocsiba.