Kedvenc weboldalaim

1. http://www.youtube.com/
Itt megtalálhatom a kedvenc bandáim videóit, dalszövegeit, vagy bármilyen (híres) banda videóit, dalszövegeit,* mert itt nézhetek vicces videókat és képeket, megnézhetem a kedvenc animém vagy sorozatom bármelyik részét.
Én átlagban ezen az oldalon klipeket nézek, és dalszövegeket. Animéket, képeket, és vicces videokat. De megszoktam nézni sok minden mást is, rengeteg dolog van ezen az oldalon, ami számomra fontos és érdekes. :)


2. http://gportal.hu/gindex.php?prt=378101
Ez az oldal a kedvenc sorozatommal az Odaáttal foglalkozik.
Ezen az oldalon mindent megtalálhatok, ami sorozattal kapcsolatos és a főszereplőkkel.
Letölthetjük az 1. évad összes részét, elolvashatjuk a részek tartalmát, képeket nézhetünk meg és tölthetünk le a főszereplőkről. A 2. évad részei tartalmát elolvashatjuk itt, és már 3. évad ismertető is van. Teszteket, kvízeket tölthetünk ki. A két főszereplő életrajzát is megtalálod ezen az oldalon. Minden, ami a két főszereplővel és a sorozattal kapcsolatos meglelhető ezen az oldalon.


Kedven oldalam igazából nincs, csak ezt a két oldalt nagyon szeretem és sokat használom, ezért emeltem ki őket a többi közül.
Ezeken kivül még rengetek honlapot látogatok rendszeresen. (Pl.: iwiw.hu vagy myvip.hu)




*Inkább angol nyelvű videók, és dalszövegeket találhatunk itt, hiszen ez angol oldal, de mivel nagyon sok magyar is használja, ezért is láthatunk magyar videókat.

Karinthy Frigyes: A Cirkusz: Én általam készített illusztráció

Tudomány: az én véleményem

Mindig, amikor valamilyen cikket olvasok, vagy filmet nézzek, vagy beszélek valakivel a globális felmelegedésről, egyszerűen felforr az agy vizem.
Mi emberek tehetünk ezért. Mi vagyunk felesősek azért, ami következni fog. Az óceánok szintje meg fog emelkedni, több millió, vagy több száz millió ember fog meghalni, a globális felmelegedés hatásai miatt. Tényleg ennyire hülye lenne az emberiség? Egyszerűen nem értem. Pedig igenis tehettünk volna valamit. Talán, ha minden ország össze fogna, és nem egymással vitáznának, harcolnának folyton, lehetne segíteni ezen, hogy ne haljon meg ennyi ember. Az a legszörnyűbb, hogy nem tudhatjuk, hány ember fog meg halni emiatt! Lehet, hogy épp az egyik családtagunk hal meg a mi felelőtlenségünk miatt! Nem tudhatjuk, de úgy látom, hogy az embereket ez nem is érdekli, egyszerűen hidegen hagyja őket. Nagyon sok ember úgy tekint erre a problémára: "Áhh, majd megoldják valahogy." /és legyint egyet rá/. Pedig, ahhoz, hogy megoldodjon ez a legtöbb ember szerint "kicsi probléma", nekünk is kéne tenni valamit! Mindenki tehet erről, de senki nem képes tenni semmit. Miért?
A híradóban állandóan a halál esetekről hallok, vagy hogy Gyurcsány Ferenc ellen most miért lázadtak fel az emberek, vagy hogy minden élelmiszer egyre drágább lesz, vagy, hogy az áram, a gáz ára nő. Az emberek, azt hiszik, hogy a mostani kormány még több pénzt akar kihúzni a zsebükből, hogy végleg megkopasszák őket a vagyonukból. De nézzük csak meg, miért is drágul minden? Talán azért, mert egyre több ember él a földön, és ezeknek az embereknek étel kell, víz, ami egyre kevesebb van, és hely. Az élelmiszer nem az égből hullik, termesztik őket, pl.: ahhoz hogy gyümölcsöt, vagy zöldséget termesszünk kell napfény, víz és jó talaj. Ezekből egyre kevesebb van, és az ember, ahhoz, hogy megművelhető talaj, földet szerezzen, ahol majd élelmet termeszt, elkezdi kivágni a fákat. Igen, kivágja a fákat, amik, mint tudjuk nagyon fontos szerepet játszanak az oxigén termelésben. Mi lesz ha kivágtuk az utolsó fát is? Ebben nem gondol bele semelyik gyár sem, amelyik fákat vág ki! Pedig kéne. Mi lesz akkor, ha már nem lesz édes víz? Sós vizet fogunk inni? A benne lévő túl sok só miatt nem tudjuk meg inni. Ahhoz, hogy sós vízből édes víz legyen, tudósokra van szükségünk, akik édes víz segítségével és nagyon sok géppel megtudják csinálni, de ehhez is édes vízre van szükségünk.
2007-ban 6 és fél milliárd ember él/élt a földön. A tudósok becslései szerint 2010-2011-re már 10 milliárd ember fog élni a mi kis Föld nevű bolygónkon, ami nem fog tudni ennyi embert elbírni. Kínában, minden nap 17 csecsemő születik, és minden nap 7 ember hal meg, vagyis Kínában minden nappal 10 emberrel van több. Már most több mint 1 milliárd ember él abban az országban. Ez majdnem egy hatoda az emberiségnek.

A globális felmelegedés miatt, megolvadnak a jégtakarók, Anktarktisz és az Arktisz. De Grönland jégtakarója is megolvad. Ha csak Grönland jégtakarója olvad meg, a víz szintje mindenhol 6 méterrel fog megemelkedni. Grönland, egy nagy sziget, amit mindenki értéktelennek tekint, de nagyon is fontos szerepe van. Ha Grönland semmivé válik, az Északi-sarkkör jege is rögtön megolvad, mert nincs mi hűtse ott a vizet. Tegyük fel Grönland vize elolvad, és akkor az Akrtiszak végleg befellegzett. Nem csak a meleg áramlatok miatt, ha nem a napsugarai a vizet melegíteni fogják, ennek következtében az óceánok hőmérséklete megnő, és a jég a meleg óceáni víz miatt meg fog olvadni.
Nagyon sok politikus harcol az emberiségért, de nem csak politikusok, hanem több ezer szervezet mindenhol a földön. Itt Magyarországon, a legtöbb ember egy olyan politikusnevét nem tudja megmondani, vagy pár szervezet nevét akik igenis próbálnak tenni valamit értünk, emberekért. Mi pedig még a nevüket sem tudjuk. Hát nem szégyen ez? Az ember harcolnak, hogy más emberek életben maradjanak, ők pedig "le sem kakilják" őket. Ez lenne a "Ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel", "Jót, jóért", "Valamit valamiért"?
Ha a TV-ben nem az Amerika vs. Irak háborúról vetítenének, és nem arról, hogy megnyílt egy új bevásárló központ Budapest belvárosában, hanem arról, hogy tegyünk valamit a globális felmelegedés elkerülése érdekében, lehet hogy több százezer emberhez, eljutna az, ami eddig nem sikerült, az, hogy az emberiség történelme pár éven vagy pár tíz éven belül, teljesen át fog íródni. Még bele gondolni is rossz, hogy mi lesz tovább!
A tudósok szerint a III. Világháború a víz miatt fog kitörni, és az olaj miatt. Gondoljunk bele, hogy most már nem kardokkal támadnak egymásra az emberek, és nem puskákkal, hanem atombombákkal és hidrogénbombákkal, amik több millió "ártatlan" ember életét fogják követelni. Egy hidrogénbomba vagy egy atombomba, egy Magyarország belli megyét tud megsemmisíteni. És a tudomány egyre nagyobb léptekkel halad. Ha 20 év múlva tör ki a háború, akkor már a hidrogénbomba vagy az atombomba egy egész országot fog a földel egyenlővé tenni? Vagy akkora már nem hidrogén-, és atombombák lesznek, hanem még erősebb, még súlyosabb bombák vagy más fegyverek lesznek? Talán igen, talán nem. De ez mind rajtunk, embereken függ, hogy milyen lesz a jövőnk, és a sorsunk.

Én szerintem, már megakadályozni nem tudjuk a globális felmelegedést, de tudjuk enyhíteni a következményeit. Azzal, hogy a háztartás belli szemetet, nem egy zacskóba dobjuk, hanem csinálunk egy szemetes az elhasznált papíroknak, műanyagoknak, étel maradékoknak, meg ilyenek. De az is segítene, ha az újra hasznosítható dolgokat elvinnék az újrahasznosíthatóba. Ha a használt olajat, nem a lefolyóba vagy a wc-be öntenénk, hanem egy befőttes üvegbe raknánk, és elvinnék a veszélyes hulladékok gyűjtő helyére. Ez a nap minden fél évben van, minden kerületben, városban, faluban, ahol leadjuk a veszélyes hulladékokat. Sok ember, azt hiszi, ezért neki majd fizetni-e kell, de nem így van, ez ingyenes, semmi mást nem kell tenni, csak elvinni oda, leadni, és haza menni vagy a dolgunkra. Ez lenne, olyan nehéz? Nem lehet ezt megtenni? A baj az, hogy a legtöbb háziasszony, ember nem is tud a "Veszélyes Hulladékok Napjáról". Itt kezdődik a probléma, ha nem is tudnak erről a napról, hogy vigyék oda a hulladékot?

Tudomány

Állapotjelentés az Északi-sarkvidékről

Az utóbbi időszak kutatási eredményei szerint a globális felmelegedés hatásai sokkal intenzívebben és szélesebb körben jelentkeznek az Északi-sark környezetében, mint azt korábban a klímamodellek alapján gondolták. A felmelegedés jelentős hatást gyakorol mind a növényzetre, mind az állatvilágra azáltal, hogy élőhelyük természetes környezetét nagymértékben átalakítja.

Az amerikai Nemzeti Oceanológiai és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) a napokban tette közzé az Arktisz környezeti állapotáról szóló éves jelentését. Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő szervezet vállalta fel azt a feladatot, hogy folyamatosan nyomon követi azokat a változásokat, amelyek a globális felmelegedés hatására az Északi-sarkvidéken lejátszódnak. A tavaly megjelent első helyzetjelentés drámai gyorsasággal lezajló és széleskörű változásokról számolt be. Ezek érintették a levegő és a víz hőmérsékletének emelkedését, a szezonális és állandó tengeri jég kiterjedésének és vastagságának csökkenését, a szél és a tengeráramlások irányának módosulását, a növény és állatpopulációk életfeltételeinek változását, valamint az állandóan fagyott föld (permafrost) felszínén és a mélyebb rétegeiben végbemenő átalakulást.
Az idei jelentés is ezt a tematikát követte, ugyanakkor a Nemzetközi Poláris Év keretében sokkal több tudományos intézet és kutatócsoport járult hozzá a munka elvégzéséhez. A helyszíni megfigyeléseken és méréseken kívül felhasználták a műholdak által készített felvételeket, valamint a tengeri bóják méréseit is. A cél az volt, hogy minél szélesebb körű és általánosabb tájékoztatást adjanak arról, hogy a globális felmelegedés az Északi-sarkkörtől északabbra fekvő területeken milyen változásokat eredményez. A kutatók egy tömör, tudományosan megalapozott és elérhető információs adatbázist akarnak létrehozni, amelyre nyugodtan támaszkodhatnak mind a politikai döntéshozók, mind a további kutatásokat szervező tudományos műhelyek.

A tengeri jég csökkenése

Az Arktisz fagyott világában kétféle jégformát különböztetnek meg. Az egyik a szezonálisan elolvadó majd újra megfagyó, a másik az állandó jégtakaró. Ez utóbbi leginkább a Jeges-tenger központi részére, míg előbbi a peremterületekre jellemző. Az évszakos változásoknak köszönhetően a tengeri jég legnagyobb kiterjedése márciusban, a legkisebb szeptember elején tapasztalható. A 2007-es év a szezonális olvadás szempontjából minden eddigi negatív rekordot megdöntött, mivel az Északi-sarkvidék elvesztette jégmennyiségének közel 40%-át.

A műholdas megfigyelések 1979 óta követik nyomon a tengeri jégborítás alakulását az Arktisz környezetében. Tavaly a minimális jégkiterjedés 5,9 millió km² volt. Ez alig haladta meg az 1979-2006 közötti időszak negatív rekordját: 2005-ben 5,6 millió km²-t mértek. Ezt a viszonylag kiegyensúlyozottan csökkenő minimumértéket szárnyalta túl az idei nyár, amikor az Arktisz jégtakarója 4,3 millió km²-re zsugorodott. Így olvadás idején a tengeri jég 23%-kal volt kevesebb, mint 2005-ben és 39%-kal, mint az 1979-2000-es időszakban. A visszahúzódás legerősebben az amerikai és az eurázsiai partvidék mentén volt megfigyelhető. Így történhetett meg, hogy idén teljesen feltárult az Északi-sarkvidék északnyugati átjárója, megnyitva a mindeddig járhatatlan hajózási utat az Atlanti- és a Csendes-óceán között.

Az Északi-sarkvidék jegének kiterjedése (rózsaszín vonallal az átlagos kiterjedés látható)

A jégtakaró nagysága 2005. szeptember 21-én

A jégtakaró nagysága 2007. szeptember 26-án

A márciusi jégmaximum idején ilyen drámai változások még nem jelentkeznek. Igaz, tavaly a jég legnagyobb kiterjedése csak 14,4 millió km² volt, amely az 1979-2006-es időszak maximumainak negatív rekordja. Ugyanakkor 2007 márciusában 14,7 millió km² kiterjedésű jégtakarót mértek.

Az Arktiszon a jég kiterjedése és vastagsága folyamatos csökkenő tendenciát mutat. A tapasztalatok szerint az állandó jég is veszít mennyiségéből: kiterjedése az 1958-2006 közötti időszakban 5,5 millió négyzetkilométerről 3 millió km²-re csökkent.

Grönland

Földünk legnagyobb szigetén található az a hatalmas kiterjedésű és vastagságú jégtakaró, amely jelentős hőmérsékletszabályzó szerepet játszik az Északi-sarkvidék életében is. Ha ez a jégmennyiség elolvadna, az egyes becslések szerint a világtenger szintjét 7,4 méterrel emelné meg - a tudósok szerint ez az egyik legnagyobb kockázati tényező az Arktiszon. Az 1995-2005 közötti melegperiódus közvetlen kapcsolatba hozható a növekvő grönlandi jégfogyással. A jelenlegi események hatásai olyanok, mint a 20. század elején, az 1918-47 közötti meleg időszakban. Becslések szerint 1993-94 és1998-99 között évi 60 km³-nyi, míg 1999-2003-ban évi 80 km³-nyi jeget vesztett bolygónk egyik legnagyobb összefüggő szárazföldi jégtakarója. Annak ellenére, hogy Grönland az egyik legintenzívebben kutatott területe a sarkvidéknek, az itt lejátszódó összetett folyamatokról még elég keveset tudunk. A változások megítélése szempontjából egyébként Grönland problémája a legösszetettebb, mert miközben egyes területein jelentősen csökken a jégmennyiség, más területein növekedés figyelhető meg.

A légkörben és az óceánban lejátszódó változások

Tavaly a földfelszín hőmérséklete a 60. szélességi foktól északra 1 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. A melegedő tendencia az 1990-es évek óta töretlenül folytatódik. 2006 decembere és 2007 májusa között jelentős pozitív hőmérsékleti anomáliát mértek a Jeges-tengeren Norvégia és az Északi-sarkpont között található Spitzbergák szigetcsoport közelében, ahol 3-4 fokkal volt melegebb az átlagnál. Ugyanezen időszakban a Bering-tenger hőmérséklete hidegebb volt, mint a 2000-2006 között mért átlag. Ez jól mutatja a probléma összetettségét: az Arktiszon ellentétes hőmérsékleti hatások akár egyszerre is érvényesülhetnek.

Az óceáni jég és a tengeráramlások mozgását elsősorban a légkörzés vezérli. A műholdképek és a tengeri jelzőbóják szerint a teljes 2000-2006 közötti időszakban egy anticiklon vezérelte magas légnyomású képződmény mozgatta az óceán felső vízrétegét az egész alaszkai régióban. A szélrendszerben a légkörkutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan áramlási pályát, amely folyamatosan egyre több meleg levegőt szállít az Északi-sark felé.

Az adatokat, információkat és képeket, az www.origo.hu oldalról szedtem le.

bővebben: http://www.origo.hu/tudomany/20071028-eszakisark-a-globalis-felmelegedes-hatasai.html